kezdolap_kep

Mozgásterápiák

A csecsemők mozgásfejlődéséről
A Dévény Alapítvány honlapján találtok egy tájékoztató füzetet a csecsemők mozgásfejlődéséről 1,5 éves korig, amelyben összefoglalják az adott életkorban elvárt mozgásformákat, és azokat a gyanújeleket, amelyek megléte esetén érdemes szakemberhez fordulni. A tájékoztató anyag itt érhető el:
http://www.deveny.hu/tajekoztato-fuzet

Miért fontos foglalkoznunk szülőként gyermekünk mozgásfejlődésével?

Egyik ismerősömtől hallottam a következő mondatot: „Én a gyermekem megszületése előtt mindent tudományosan csináltam, most megpróbálok az ösztöneimre hallgatni, nem olvasok semmilyen tudományos forrást a gyermekek fejlődésével kapcsolatban. Nem sietünk sehová, fejlődjön csak a saját ütemében.”
Az én szülői véleményem az, hogy ezzel a hozzáállással nincsen semmi gond egy normális terhesség, komplikációmentes szülés, normális fejlődés esetén. Azonban érdemes tisztában lennünk azzal, hogy melyek azok a tényezők, amelyek felvetik a „normális” fejlődéstől való eltérés kockázatát, és amelyek megléte esetén szülőként segíthetünk gyermekünknek.
Előrebocsátom, itt nem arról van szó, hogy versenyezzünk ismerőseink, barátaink azonos korú babájával, hogy nézd, az én gyermekem már 6 hónaposan kúszott, 1 évesen járt, 1,5 évesen már összetett mondatokban beszélt. Hanem arról, hogy felismerjük azokat a gyanújeleket, amelyekkel minél előbb szakemberhez kell fordulnunk, ha azt szeretnénk, hogy gyermekünk esélyt kapjon egy egészséges életre. Márpedig minden szülő ezt szeretné, nem?

A korai felismerés és fejlesztés jelentősége

Gyógytornász körökben mindenki egyetért abban, hogy a gyanújelekkel foglalkozni kell. Minél előbb felismerjük a problémát, annál hatékonyabban tudjuk kezelni. "Az idő a sikeres kezelés kulcsfontosságú tényezője.” 2

Sok szülő fejében azonban ez van: régen sem hordtak senkit gyógytornára, mégis megtanultak járni, beszélni a gyerekek. A gyógytornász a beteg gyermekek fejlesztésével foglalkozik, persze, hogy az az érdeke, hogy minél több gyermek kerüljön hozzá. Én nem azt mondom, hogy napról napra azon stresszeljünk szülőként, hogy vajon 6 hónapos korára átfordul-e gyermekünk a hasáról a hátára és a hátáról a hasára, hanem, hogy ismerjük fel a gyanújeleket, a normálistól eltérő fejlődést és mozgásformákat. Ha pedig felismertük, forduljunk szakemberhez.
Ha nem zajlik megfelelően a mozgásfejlődés, akkor ez kihathat az értelmi fejlődésre, komoly tanulási nehézségeket is okozva, pl. „gyakoribb az ilyen gyermekek körében a diszlexia” 3 .
Számos történetet ismerve azt kell mondanom, hogy sajnos nem ismerik fel időben a védőnők és a gyermekorvosok a normálistól eltérő fejlődést. Ezért ezen a téren is résen kell lennünk szülőként.

>>Vissza az oldal tetejére

Miért fontos a korai fejlesztés?

A korai felismerés azért fontos, hogy minél előbb elkezdhessük a fejlesztést. A korai fejlesztés pedig azért fontos, mert csecsemőkorban „az idegrendszer még jól formálható, az adott agyterület működése visszaállítható vagy a fejlesztés révén a környező területek át tudják venni a szerepét”. 3

A gyermekek agya féléves korukig rendelkezik egy ún. „tartalékállománnyal”, ami azt jelenti, hogy „képes lehet az esetlegesen sérült részek munkáját is átvenni, ezáltal az esetek 80%-ban teljes gyógyulás érhető el”. 1

Az alábbiakban megkíséreljük összefoglalni az egyes mozgásterápiák jellemzőit, hogy milyen életkorban célszerű elkezdeni és mire nyújthatnak megoldást. Hypoton babáknál kemény izomerősítés szükséges ahhoz, hogy a mozgásokat fizikailag ki tudják vitelezni. Szülői tapasztalataink alapján a legtöbb hypoton gyermeknél megoldást jelent a Dévény-módszer és a TSMT kombinációja. Emellett érdemes kiropraktőrhöz is elvinni a gyermeket, hogy meggyőzödjünk arról, hogy nem ízületi blokk áll a mozgásfejlődés útjában.

>>Vissza az oldal tetejére

 

Dévény-módszer

A Dévény-módszerről általában:
A Dévény módszer, azaz a Dévény Speciális manuális technika-Gimnasztika Módszer, amely nevét megalkotójának, Dévény Annának nevéből és a módszer két fő területéből kapta.
A módszer rövidített nevén a DSGM. A DSGM nemcsak egy módszer a sok közül, hanem a mozgásrehabilitáció eddigiektől eltérő, gyökeresen új megközelítése.

A mozgásrehabilitációban minden módszer a beteg mozgásának erőltetésén alapul, a DSGM azonban képessé tesz. Mindenki elvárja a pácienstől, hogy azt csinálja, amire nem képes. A DSGM speciális manuális technikája a képessé tevés egyedüli eszköze.

Olyan kórképben - a szülési sérülések minél korábbi kezelésével- tud teljes gyógyulást felmutatni, amely eddig az egész világon megoldatlan volt. Az eddigi 100 egész életében sérült egyén közül 80 gyógyítható. A gyógyítás feltétele a minél korábbi - lehetőleg már az inkubátorban - megkezdett SMT (Speciális Manuális Technika)- kezelés. Az SMT széleskörű elterjesztésével "kikoptatható" lenne az egész világon megoldatlan szülési sérülések (CP) szörnyű kórképe és maradna a 20% rendkívül súlyos sérült, akiknél az egész agyállomány elpusztul.

A kontrollcsoportot az ikrek jelentik. Számos esetben bebizonyosodott, hogy a sérülten született kezelt gyermek később sokkal ügyesebbé és okosabbá vált, mint egészségesen született nem kezelt testvére.

A DSGM gyógyuláson normál mozgást, a mozgás jó minőségét és ezáltal normál életvitelt ért,nem a sérült egyén valamilyen módon történő foglalkoztatását. 

A gyógyítás Dévény módszernek az a tevékenysége, amely az izom,- ín, - és kötőszövetrendszer normál szöveti állapotának és normál helyzetének helyreállítása; egyidejűleg az izmokban és inakban lévő idegvégződések direkt ingerlése és ezáltal az agyba ingerület közvetlen juttatása. A Dévény módszer gyógyítás területe az SMT (Speciális Manuális Technika).
A Dévény módszer a prevenció elvét megvalósítva gyógyít. Ez azt jelenti, hogy a minél korábban megkezdett kezeléssel nem engedi kifejlődni a tüneteket, amelyek kifejlődve már nem gyógyíthatók, csak javíthatók.

Fontos hangsúlyozni, hogy csak a korán megkezdett SMT kezeléssel lehet elérni a maradványtünet nélküli, teljes gyógyulást.

Az agynak 5 hónapos korig van tartalékállománya, amely ezután élettanilag leépül, eltűnik, ha nincs igénybevéve. Az SMT a kézzel történő direkt ingerléssel képes ezt a tartalékállományt beindítani. Ez a direkt hatás a szülési sérülések valódi gyógyításának a kulcsa. A direkt ingerlés a szakgyógytornász keze és a receptorok közvetlen - bőrön keresztüli - kapcsolata révén válik lehetővé.

Az SMT olyan kézzel végzett izom-ín-kötőszövet kezelés, amely normalizálja a kóros izomzatot és direkt ingereket képes küldeni az agyba. Az izomzat normalizálása a kontraktúrák (az izomzat zsugorodásai, letapadásai) elhárítását és az izmok kóros helyzetének megszüntetését jelenti. Az agy direkt ingerlése pedig az izmokban és inakban lévő idegvégződések (receptorok) és a szakember kezének közvetlen kapcsolata révén jön létre, természetesen a bőrön keresztül.

SMT kezelést kizárólag DSGM-szakgyógytornász végezhet csak.

Az SMT-kezelés egyéni foglalkozás keretében, személyre szólóan, szülő jelenlétében történik. Gyakorisága heti 1, súlyos esetben heti 2 vagy több alkalom. A kezelések előírt ideje CP (cerebral paresis) esetén 60 perc, ezalól csak az arc-száj kezelés és kisebb lokális problémák a kivétel. Az 1 órás kezelési időtől eltérni csak kivételes esetekben, szakmai indokok alapján lehet. Az eredményesség szempontjából a test egy-egy területén eltöltött kezelési idő nagyjelentőségű.

Csecsemők, kisgyermekek esetében különböző, a szülő segítségével megtartott fekvő, ülő, térdelő, guggoló testhelyzetekben, majd mozgásvégzés közben alkalmazott technikával is. Nagyon óvatosan, lassan, fokozatos finom erőadagolással fejtik ki az ingerhatást. A mozgás közbeni kezelés megfelel a csecsemők és a 3 év alatti korosztály aktív tornájának. 3 éves kor alatt nincs célirányos torna, mert a kisgyerek életkorilag alkalmatlan rá.

Addig kezelik a gyereket, amíg szabályosan nem jár. A mozgás kifogástalan minősége ugyanolyan fontos a DSGM számára, mint a mozgás létrejötte. Megfelelő mozgásfejlődés esetén a kezelések között 2-4 hetes szünet is tartható.

Az SMT-módszer specialitása: az egész vázizomzat - azon belül hangsúlyozottan az inak és a kötőszövet - sajátos kezelésén kívül a DSGM nagy hangsúlyt fektet a nyak-arc-koponya és a száj belső lágyrészeinek SMT-kezelésére.

Csecsemőkorban a száj kezelésével lehet elhárítani a szopási problémákat és megelőzni a későbbi rágási, nyelési és beszédzavarokat.

DSGM szerinti vizsgálatot, állapotfelmérést az a DSGM-szakgyógytornász végezhet, aki elvégezte az akkreditált, 4 féléves posztgraduális képzést, ismeri a DSGM vizsgálati szempontjait és az izomműködés összefüggéseit.

Országos DSGM Szakgyógytornász kereső:
https://www.google.com/maps/d/viewer?oe=UTF8&ctz=-60&vps=2&vpsrc=1&msa=0&ie=UTF8&mid=zvlddCzZFHy8.kJc68pCpH4j4

(forrás: www.deveny.hu)

 

A DÉVÉNY-MÓDSZERREL KAPCSOLATOS NÉHÁNY TÉVES, ILLETVE FÉLINFORMÁCIÓ TISZTÁZÁSA

  1. Divat lett a Dévény-torna?
    Nem divat kérdése, az évek során a kutatások bizonyították a korai fejlesztés eredményességét, a minél korábbi fejlesztés került előtérbe. Az agynak 5 hónapos korig van tartalékállománya, amely ezután élettanilag leépül, eltűnik, ha nincs igénybevéve. A tartalékállomány létezését egy Edelmann nevű agykutató mutatta ki, aki ezen felfedezéséért kapta meg a Nobel-díjat.  A Dévény gyógytornászok képesek felismerni a gyanújeleket arra vonatkozóan, hogy a későbbiekben a gyermek mozgásfejlődésével probléma adódhat, ezért már akkor el tudják kezdeni a kezelést, amikor ténylegesen még nincs az a mozgásfejlődésben lemaradva.

  2. A Dévény-kezelés fájdalmas a gyereknek
    Ez sem minden esetben igaz! Vannak érzékenyebb gyerekek, és vannak súlyosabb esetek, de azt kell mondanunk sokszor a babák sem magától a Dévény-kezeléstől sírnak, hanem mert egy idegen kezei között vannak, illetve néhány hónaposan még nincsenek annyit ébren, amennyit a kezelés tart, elfáradhatnak.
    "Bármely életkorban, bármilyen betegségből adódóan a mozgatórendszer kóros működése, az ízületek rendellenes tartása, az izmok rossz húzásiránya fájdalmat okoz a betegnek. Ez a mozgásbeszűkülés a beteg számára önerőből nem megszüntethető, és az idő sem javítja, hanem rontja, növeli a problémát, ez által a fájdalmat is. A fájdalom a szervezet hibajelzése, ezért a DSGM kezeléseket is, – mint minden egészséghelyreállító eljárást – kísérheti bizonyos fokú fájdalom, amely az állapot javulásával, a mozgás rendeződésével csökken, illetve megszűnik. A csecsemőkorban végzett kezeléseknél az idegen környezet, idegen személy jelenléte, az eltolódott napirend (etetés, alvási időszak) és természetesen az egészségestől eltérő testrészek kezelése illetve a baba számára ismeretlen testhelyzetek stb. váltják ki leggyakrabban a csecsemő sírását." 4
    Szülőként természetesen senkinek sem jó hallani, amikor a gyermekünk sír. Nem szabad azonban azt hinnünk, hogy akkor nem kell Dévény gyógytornára vinnünk gyermekünket. Én mindig az orrszi-porszi esetéhez szoktam hasonlítani. Ezt sem szereti a gyermek, sírással tiltakozik, mégis egy percig sem fordul meg anyaként a fejemben, hogy ne szívjam ki az orrát. Hiszen ha nem szívnám ki, akkor súlyos szövődményei lennének. És egy idő után a gyermek már maga fogja a kezében az orrszi-porszit. Tudja, hogy utána kap majd levegőt. Hogy jobb lesz. Amikor pedig látod a gyermekeden, hogy mekkora öröm neki, amikor a Dévény-kezeléseket követően már elvan hason, elkezd kúszni, mászni, óriási büszkeséggel tölti el, amikor saját erejéből fel tud állni, akkor hálás leszel, hogy megadtad a gyermekednek a lehetőséget, hogy teljes értékű életet éljen.

  3. Mindig találnak valami eltérést, ha elvisszük a gyereket Dévény felmérésre


    Sajnos van elég sok olyan gyermek, akiknek a kezelése ténylegesen szükséges, és a Dévény-gyógytornászok száma, tekintve, hogy csak kettő évente indul képzésük, kevés, ezért sem reális az, hogy indokolatlanul kezeljenek olyan gyermekeket, akiknek nincs a kezelésre szüksége, háttérbe szórítva ezzel azokat, akiknek a Dévény-torna létfontosságú.

GYAKORLATI TANÁCSOK

  1. Minden esetben a Dévény Anna Alapítvány központjából kérjünk gyógytornászt. Elérhetőségük: 06-1/355-5392 valamint 06-30/998-3252, 8.30-16.30 óra között.
  2. Minél kisebb korban kezdjük a babánál a kezelést, annál hatékonyabb, annál hamarabb látjuk az eredményét, valamint annál kevesebb kezelésre lehet a babának szüksége.
  3. Amennyiben úgy érezzük nincs megfelelő eredménye a kezelésnek, váltsunk heti egy kezelésről kettő alkalomra, mintegy löketet adva a mozgásfejlődésnek és nézzük meg, hogy így hatékony-e a terápia.
  4. Dévényes és Dévényes gyógytornász között is lehetnek különbségek, illetve a baba sem biztos, hogy az egyikkel szimpatizál, míg lehet egy másik gyógytornásszal hatékonyabban együttműködik, ezt is vegyük figyelembe. Van olyan Dévényes, aki statikusan kezel, és olyan is, aki mozgás közben. Utóbbi esetben a szülői tapasztalatok alapján nagy valószínűséggel hamarabb érünk el fejlődést. (Amennyiben van lehetőségünk a több gyógytornász közötti választásra)
  5. Általában elfárad a baba kezelés után és jellemző, hogy kifejezetten nagyot alszik utána.
  6. A kezelés alatt lehetőség kell, hogy legyen megnyugtatni a babát.
  7. A kezelés a mászás beindulásáig tart, utána a felállás/ járás megindulásáig kontrollra kell vinni a babákat.
  8. Hypoton babáknak 2 éves korukig kell megtanulniuk járni.

 

 

>>Vissza az oldal tetejére

TSMT (Tervezett Szenzomotoros Tréning)

A TSMT rövidítés Tervezett Szenzomotoros Tréninget jelent, a módszert Lakatos Katalin dolgozta ki. A TSMT terápiát Okosító tornának is nevezik. A terápia megkezdését megelőzően egy állapotfelmérésre kerül sor, és ez alapján történik a személyre szabott feladatsor összeállítása. A TSMT tréning gyakorlatilag a HRG-módszer tornatermi körülmények között. A HRG-módszer "nem alkalmazható olyan gyermekeknél, akik gyakran kapnak légúti fertőzést, arcüreg,- középfülgyulladást, de nem jöhetnek a gyermekek a vízbe bőrtünetekkel (ekcéma, allergiás kiütések) sem. A tornatermi fejlesztésnek azonban nincs a most felsorolt betegségek kiváltásában szerepe, azaz az eredményesség szempontjából olyan fontos folyamatos és intenzív terhelés e módon megvalósítható."  8 Elméleti alapja azonos a szenzoros integrációs terápiákéival (pl. Ayres), de hatásmechanizmusa alaposabban kidolgozott.

A TSMT torna különösen alkalmas  megkésett beszédfejlődés elindítására, fejlesztésére, de hatásos módszer tanulási, magatartási, hiperaktivitás, figyelemzavar, egyensúlyi zavar, ügyetlen mozgás, feladat- és szabálytudat hiánya, önbizalom, önismeret fejlesztés esetében is. 1-12 éves kor között ajánlott. A TSMT eszközigényes torna.

A TSMT tornánál lehetőség van egyéni és kiscsoportos foglalkozásra. Az elején érdemes egyéni tornára járni, mivel ekkor személyre szabott tornában van részünk. A személyes konzultáció révén egyénileg állítanak össze nekünk egy feladatsort, amely gyermekünk fejlettségi és képességi szintjének felel meg. A feladatokat ezt követően mi otthon végezzük gyermekünkkel, heti 3-5 alkalommal. Jelenleg ilyen személyre szabott feladatsor összeállítására kevés helyen van lehetőség.
Itt tájékozódhatsz róla, hogy hol:

http://divany.hu/poronty/2012/11/05/mozgasterapiak_harmadik_fejezet/
http://www.bhrg.hu

A feladatsort betanítják a szülőknek, akik 2-3 hetente kontrollvizsgálat keretében mutatják be az aktuális állapotot. 6-8 hét otthoni tornát követően újabb konzultációra van szükség, amikor is a fejlődést figyelembe véve újabb, nehezebb feladatsor összeállítása következik.
Előnye, hogy a személyes konzultációkra 6-8 hetente kerül sor, így a torna költsége is csak ekkor jelentkezik. A hátránya viszont az, hogy nagyon sok múlik a szülőn. Mennyire következetes, mennyire végzi rendszeresen – napi szinten – a feladatokat, mennyire tudja rávenni a gyermeket a tornára, mennyire kitartó. Fejlődést ugyanis akkor érünk el, hogyha a feladatokat rendszeresen végezzük.
Egyéni TSMT gyógytornászok is léteznek, bár egyelőre még kis számban, akik heti rendszerességgel is tudnak gyermekünkkel foglalkozni. Ennek előnye, hogy gyermekünkkel szakképzett gyógytornász foglalkozik, aki keményebb munkára is rá tudja venni gyermekünket. Hetente látja, hogy mennyire fejlődik.
Kiscsoportos foglalkozás előfeltétele, hogy a gyermek megértse, és képes legyen végrehajtani a feladatokat. Egy súlyosan sérült gyermek esetében 3-6 egyéni TSMT-tréning után jutnak el olyan fejlettségi szintre, hogy részt vegyenek csoportos TSMT-folalkozásokon. A foglalkozásokon 4-8, maximum 12 fős csoportokban történnek.

Hypoton gyermekeknél a TSMT torna kiválóan alkalmas izomerősítésre, az egyensúly fejlesztésére és a beszéd megindításásra, fejlesztésére.

>>Vissza az oldal tetejére

HRG (Hidroterápiás Rehabilitációs Gimnasztika)

A Hidroterápiás Rehabilitációs Gimnasztikát (HRG terápiát) Lakatos Katalin dolgozta ki, és védette le 1994-ben. A HRG terápia magyar szabadalom. Ez a torna, ahogy a neve is sugallja, vízben történik. Játékos vízi torna. A terápia megkezdését megelőzően a gyermekek állapotfelmérésen vesznek részt, amelynek során felmérik mozgásbeli képességeiket és idegrendszeri érettségüket (neuro- és szenzomotoros szemléletű vizsgálat).

HRG terápiát lehetőség van egyénileg és csoportosan is végezni. Csoportos terápia esetében a hasonló képességű, idegrendszeri érettségű gyermekek kerülnek egy csoportba. Tehát nem az életkor és a diagnózis számít a csoportok meghatározásánál. Ez teszi lehetővé, hogy a gyermekek azonos tempóban tudjanak haladni a torna során. Kezdő csoportokban a szülő is a vízben van a gyermekével. A vízi játékokat mondókázás, éneklés kíséri, így a gyermekek örömmel végzik a feladatokat. A feladatokat rendszeresen és intenzíven kell végezni, hogy pozitív hatást érjünk el az idegrendszer fejlesztésében.
„A HRG terápia szenzoros és motorikus képességeket fejleszt, javítja a koncentráció- és feladatmegoldó képességet, tehát segíthet megkésett beszéd- és mozgásfejlesztésben, figyelemzavar esetén, értelmi fejletlenség esetén. A HRG-t legtöbb esetben beutalóval is igénybe lehet venni, ez esetben olcsóbban jövünk ki, mert kapunk TB támogatást.” 6
A HRG terápia 370 mozgásfeladatot tartalmaz, amelyet 2-3 év alatt tanítanak meg a gyermekeknek.

A BRHG Alapítvány HRG-csoportjaiban "a kezdő, súlyosabban sérült 7-10 hónaposok éppúgy megtalálhatóak, mint a viselkedészavaros, a megkésett pszichomotoros fejlődésű, illetve az autizmussal élő, valamint a részképesség-gyenge 6-7 évesek csoportjai.
A heti 1 alkalom csak kiegészítő jellegű, mindenképp szükség van szárazföldi szenzomotoros terápiák folyamatos végzésére is, de ennek ellenére a családok nagyon szeretik a HRG-terápiát, mert változatosságot hoz a gyakorlásba, és a víz pozitív hatásai (izomlazítás, mozgásra ösztönzés, jobb fej- és törzstartás kialakítása) már 1 óra után is érzékelhetők és akár több napig is fennmaradnak.
A HRG-terápia összetettebb, dinamikusabb annál, hogy családokat a gyerekük feladataira betanítsunk, a foglalkozások a HRG-terapeuta jelenlétét, korrekcióit, irányítását, bemutatásait, magyarázatát folyamatosan igénylik.” 8

További információ a terápiáról: http://www.bhrg.hu/hrg_terapia.html

A BHRP Alapítvány honlapján érdeklődhetünk az Alapítvány által ajánlott szakemberekről: http://www.bhrg.hu/ajanlottszakemberek_tr.html

>>Vissza az oldal tetejére

Pető-módszer

A Pető módszert Dr. Pető András professzor dolgozta ki. A módszert konduktív pedagógiának is nevezik. Hungarikum. Célja, hogy fejlessze a tanulási képességeket. A központi idegrendszer sérülésekor ajánlott, amely bekövetkezhet szülés előtt, alatt, vagy akár felnőtt korban is (bénulás, spina bifida, ataxia, Parkinson-kór, sklerosis multiplex, stb. A módszer során egy konduktor segíti a mozgássérültek komplex konduktív nevelését. Újszülött kortól alkalmazható. 10

További információ a Pető módszerről: www.peto.hu

>>Vissza az oldal tetejére

Katona-módszer

A Katona módszert azaz a neurohabilitációs tréninget Katona Ferenc professzor fejlődésneurológus dolgozta ki. A módszer diagnosztikus és terápiás módszer is egyben. A vizsgálatot ideggyógyász szakorvos végzi, aki a szülőnek otthon végezhető feladatokat ad. A feladatokat meghatározott ismétlésszámban, naponta kell végezni. A feladatok által az idegrendszert indirekt módon stimulálják. Ajánlott agykárosodás, izomtónus zavarok, tartási- és egyensúly problémák, szopási nehézség, fejlődési elmaradás esetén. 10

>>Vissza az oldal tetejére

DSZIT (Dinamikus Szenzoros Integrációs terápia) / Ayres terápia

"A dinamikus szenzoros integrációs terápia (DSZIT) és az Ayres-terápia néven lényegében egyazon dolgot jelenti. A foglalkozások elve az, hogy a gyerekeket egyensúlyi, érzékszervi oldalról ingerlik játékok által, miközben így az idegrendszerük, agyi működésük is folyamatosan edződik. Ez az érés kihat számos más területre is, mint például a beszédkészségre, figyelemzavarra, feladatmegoldásra, rendezett mozgásra, vagy éppen a szociális, beilleszkedési zavarokra.
Ezek a foglalkozások nem konkrét feladatsorokból állnak, hanem mint egy játszóházban, játszótéren, a gyerekek számos játék, eszköz (hinta, labda, kötél, karika, stb.) közül azzal játszanak és addig, amíg nekik jólesik. A terapeuta feladata, hogy segítse, támogassa, megerősítse a gyereket, s úgy irányítson, hogy a gyerek számára észrevétlenül, a saját ütemében tanuljon, fejlődjön. Anna Jean Ayres azt vallotta, hogy a nehezebb, komolyabb mozgásokat nem lehet és nem szabad betanítani, hanem csak előcsalogatni szabad már ismert mozgások ismétlésével. Tehát mindaddig gyakorolni, hagyni kell a gyereket, amíg az agya kellően meg nem érik egy nehezebb feladathoz.
Miben segít a szenzomotoros terápia? Beszédelmaradásban, olvasás, írás, számolás problémái esetén, tanulási, figyelmi, magatartási gondoknál, mozgáséretlenségnél, önértékelés, önkontroll, önbizalom fejlesztésben, absztrakt gondolkodási képesség fejlesztésében, gondolatok feldolgozásának képességét erősíti.
Hány éves korban? Csecsemőkortól iskoláskorig." 5

 

Pfaffenrot-terápia

"A Pfaffenrot-féle szinergetikus reflexterápiát (SzRT) az 1970-as években kezdte el kidolgozni dr. Waldemar Pfaffenrot orosz ortopéd- és rehabilitációs szakorvos.

Az SzRT több 100 fogása alapvetően cerebrális (aggyal összefüggő) mozgászavarokra specializálódott terápiás eljárás, alapja a manuális orvoslás. A terápia során módosított miofasciális technikát, akupresszúrát, reflexzóna kezelést, mobilizálást, nyújtást/tonizálást alkalmazunk.

A módszer célja a prevenció, a mozgató szervrendszer másodlagos patológiás elváltozásainak csökkentése, megszüntetése, illetve az izomtónus normalizálása. A technika különféleképpen kezeli a spasztikus illetve a hipotón izomtónust a terápia pontos neurológiai háttere miatt.

Indikációk (Akiknek ajánljuk): csecsemőkortól felnőttkorig

  • Cerebrál parézis (CP),
  • megkésett mozgásfejlődés,
  • izomtónus eloszlási zavar,
  • torticollis (ferdenyak tartás),
  • spasztikus (feszes), hipotón (laza) izomzat,
  • SDR műtét utáni reabilitáció,
  • stroke, trauma utáni állapotok javítása,
  • különböző szindrómák.

A szülők és főleg a gyerekek szempontjából fontos, hogy a terápia nem okoz fájdalmat.

Alkalmazása: A terápiát évenként 3-5 alkalommal ismétlődő, 7-10 napos intenzív blokk kezelés formájában ajánljuk. Javasolt az állapotfenntartás céljából a terápiát heti rendszerességgel aktív tornával kombinálva folytatni. Így érhető el az optimális fejlődés." 9

>>Vissza az oldal tetejére

Delacato-módszer

A Delacato-módszert Carl Henry Delacato, amerikai neurológus dolgozta ki. Azt vallotta, hogy egy csecsemőnek, kisgyermeknek be kell járnia a mozgásfejlődés szakaszait. Vagyis először forognia kell, majd hason kúszni, négykézláb mászni, végül pedig járni. Ha az egyes szakaszok nem egymásra épülve haladtak, tehát kimaradt egy fázis  (pl. a kúszás) vagy az egyes mozgásformák nem gyakorlódtak be alaposan, akkor ez az idegrendszerben, és ezáltal valamilyen készségben is megmutatkozhat, vagyis tanulási nehézséghez, viselkedési problémához vezethet. A terápia során a gyermekekkel átveszik a mozgásfejlődési szakaszokat, ezáltal lehetőség nyílik a „a korábban 'kimaradt' agyi, idegrendszeri pályákat 'újraírni' " 7.

A terápia egyéni és csoportos formában is végezhető.

>>Vissza az oldal tetejére

Alapozó terápia

A Delacato terápia továbbfejlesztett változata az Alapozó terápia. Ezt a módszert Dr. Marton-Dévényi Éva, Tóth Gábor és Szerdahelyi Márton dolgozták ki.
Ez egy olyan komplex idegrendszert fejlesztő terápia, amely során újraindítják az emberi fejlődéstani mozgásokat, így a gyerekek magas fokú mozgásügyességig képesek eljutni. Az alapozó terápia gyakorlatsoraival a beszéd működéséért felelős agyi területek is fejlődnek, illetve más fejlesztő pedagógia gyakorlatokkal is kiegészítik a foglalkozásokat (pl. tér, idő, emlékezet fejlesztés).

Miben segít az Alapozó terápia? Megkésett és/vagy hibás, akadályozott beszédfejlődésnél, kiejtési hibával, pöszeséggel küzdő gyermekeknél, diszlexiánál, alaki diszgráfiánál (olvasás és/vagy írásgyengeségnél), figyelemzavaros gyermekeknél, fejlődésben, érésben elmaradt óvodásoknál, enyhe fokú értelmi fogyatékossággal élő gyermekeknél, illetve minden olyan gyermeknél, aki mozgásügyetlenségben szenved bármilyen okból.”
Hány éves korban ajánlott?
5 éves kortól 16 éves korig" 7

>>Vissza az oldal tetejére

Kiropraktőr

Amennyiben a szülés túl gyorsan zajlott, vagy kifejezetten elhúzódott, esetleg a baba farfekvéses volt, valamint ferde fejtartást, a fej deformációját, vagy asszimetrikus mozgásformát tapasztalunk (1 éves kor alatt nem alakulhat ki még a babánál, hogy jobb vagy balkezét használja rendszeresebben!) érdemes az adott terápia mellett kiegészítő kezelésként kifejezetten csecsemőkkel foglalkozó kiropraktőrt / csontkovácsot is felkeresni az esetleges nyaki csigolyablokkok kezelése végett. Nekünk, hypoton gyermeket nevelő szülőknek Dr. Rédly Mónikával van pozitív tapasztalatunk.

Dr. Rédly Mónika írása a hypoton babákról:

"Babánk születése kétség kívül a legnagyobb csoda. Egy ilyen tökéletes, ártatlan kis teremtéssel úgy gondoljuk, semmi baj nem lehet, de sajnos a dolgok néha máshogy alakulnak, mint ahogy elképzeltük…
Sokszor érkeznek hozzám szülők a következő panaszokkal:

  • Hasfájás, több órás csillapíthatatlan sírás
  • Szoptatási nehézségek (rövid ideig szopik a baba, majd sírni kezdenek, vagy csak az egyik mellről hajlandó szopni)
  • Kiálló nyelv
  • Ferde fejtartás vagy a fej egy irányba döntése
  • Gyenge fejtartás, nem tudja felemelni a fejét, ha a hasán fekszik
  • Lapos fej
  • Hypotonia
  • Nem szeret a hasán feküdni
  • Székrekedés (napokig nincs bélmozgás)
  • Koordinálatlan mozdulatok (nem tud mászni, amikor már kéne)

Első pillantásra úgy tűnhet, hogy ezeknek a tüneteknek semmi közük egymáshoz, de valójában nagyon is összefüggenek. A közös nevező az idegrendszer. Ennek zavara (általában egy közvetlen „blokk” vagy akadály a gerincízületek valamelyikén) okozza a fenti problémákat.
A gerincidegek szoros kapcsolatban vannak a gerincoszlop ízületeivel, foramenákon keresztül (a csontok és ízületek közötti tér). Az idegek bármilyen abnormális húzása vagy terhelése okozhatja az egyes funkciókhoz kapcsolódó tüneteket.
Mitől lehet probléma csecsemőnk gerincével? Sajnos sok tényező járulhat hozzá a gerinc korlátozottságához. Többek között méhen belüli problémák, hosszú, nehéz szülés, farfekvés, császármetszés és ikerterhesség.
Az akadály, blokk a körülette lévő idegekre van hatással, aggasztó tüneteket okozva a babának és a szülőknek egyaránt. A leggyakrabban érintett területek a koponya és az első csigolya közötti (nyakszirt és atlas), valamint az első és a második csigolya közötti ízület (atlas és axis), de más területekre is hatással lehet.
A nyakszirt és az atlas közötti ízület környékén sok fontos ideg van, különösen a 9, 10, 11 és 12-es agyidegek. Ezek az idegek olyan funkciókat befolyásolnak, mint például a nyelv, a szopás, a nyelés mozdulata és az emésztés. Ha valamilyen feszültség van ezeken az idegeken, az egyfajta blokkot, korlátot eredményezhet, ami kihat a kapcsolódó funkciókra is.
Anatómiai ismereteink alapján könnyen láthatjuk, hogy a felső nyaki régióban keletkezett blokk több fenti problémát is kiválthat.
Ha egy korlát keletkezik a nyaki területen, ami befolyásolja a fej mozgását, a babák gyakran kényelmetlennek találják, hogy egy bizonyos irányba fordítsák a fejüket. Így inkább egyik oldalra döntik vagy csak egy irányba fordítják. A picik csontjai még nagyon puhák, így a folyamatos nyomás a koponyacsontok torzulását, a fej laposodását eredményezheti. Szerencsére, ha ezt időben észreveszik és kezelik, a legtöbb esetben a fej visszanyeri egészséges formáját.
Hogyan kezeljük az ilyen jellegű problémákat? Természetesen sokféle terápia van, ami segíthet, de a leghatékonyabb, -gyorsabb és egyben fájdalommentes megoldás a kiropraktikai kezelés. Egy képzett, okleveles kiropraktőr olyan szakértő, aki megtalálja és kezelni tudja a gerinc blokkjait, korlátait. A babák kezeléséhez feltétlenül szükséges speciális, gyermek kiropraktika képzés és a kivételes gyengédség is elengedhetetlen.
A kezelés annyira gyengéd módon történik, hogy néha a baba és a szülők sem veszik észre, hogy már meg is történt. Az eredmények gyorsan jönnek és gyakran a fejlődés nagyon látványos. Szerencsére a csecsemők kifejezetten jól reagálnak a kiropraktikai kezelésekre és az esetek többségében néhány kezelés már elég a hosszantartó eredményhez, de természetesen minden eset egyedi.

A kiropraktikai kivizsgálásnak nincs alsó korhatára. A legideálisabb az lenne, ha minden babát megvizsgálhatnánk, hogy kizárhassuk a gerinc blokkjait, korlátozásait."


>>Vissza az oldal tetejére

Egyéb mozgásterápiák

 

>>Vissza az oldal tetejére

Források

1. Dévény Alapítvány honlapja

2. Kovács Emese: Vészjelek: lusta csecsemő nem létezik

3. Vida Ágnes: Ha nem fejlődik megfelelően a baba mozgása: mi lehet az ok?

4. Dr. Szabóné Bodó Orsolya: DÉVÉNY-MÓDSZER

5. Dévény és Ayres, mozgásterápiák, második rész

6. Ha nem jól beszél, mozogjon!

7. TSMT és Delacato - mozgásterápiák, harmadik rész

8. BHRG Alapítvány honlapja

9. Pfaffenrot-féle szinergetikus reflexterápia honlapja

10. Iveszics Tünde: Ha a csecsemő, kisgyermek elmarad a fejlődésben - Mikor fordulj szakemberhez? Milyen problémára melyik fejlesztési módszer hatásos?

 

 

Gabi & Adri