A hypotoniáról és a hypoton babákról

Ezt az összefoglalót a Hypoton Gyermekek Szülői Közössége állította össze abból a célból, hogy tapasztalatainkkal más hasonló cipőben járó szülőnek egy kis segítséget tudjunk nyújtani, valamint felhívjuk a figyelmet erre az állapotra azok részére, akinek kisbabája, gyermeke tudomásuk nélkül esetlegesen hypotoniával küzd, hiszen a KORAI FEJLESZTÉS A LEGHATÉKONYABB!

Elsődlegesen kiemelnénk, hogy a hypotonia nem csak a koraszülött babákat, vagy a rossz APGAR-értékkel (1-7) született babákat érintheti.

Amennyiben a baba rossz APGAR-értékkel született (1-7), esetleg ezen kívül még szoptatási nehézségek is adódnak, érdemes fokozott figyelmet fordítani a tünetekre. Egy tünet nem tünet, összességében kell nézni a babát!

A hypotoniának már azt megelőzően vannak tünetei, jelei, mielőtt esetlegesen a mozgásfejlődés megkésettségét tapasztalnánk! Mivel az anyuka tölti a legtöbb időt a babával, a korai tüneteket, intő jeleket ők képesek leghamarabb felismerni! Ha a babánk fejlődésével kapcsolatosan elbizonytalanodnánk, ne féljünk korai fejlesztéssel foglalkozó szakember segítségét kérni.

Minél korábban kerül egy baba megfelelő gyógytornászhoz, annál nagyobb az esélye a később előforduló problémák megelőzésének, annál kevesebb kezelés lehet szükséges a mozgásfejlődési eltérések korrigálásához, ezért nem lehet elégszer hangsúlyozni a korai (minél koraibb) fejlesztés hatékonyságát, ez adott esetben már a pár hetes baba kezelését is jelentheti. A korai felismerés azért kiemelt fontosságú, hogy minél előbb elkezdhessük a fejlesztést. A korai fejlesztés pedig azért fontos, mert csecsemőkorban az idegrendszer még jól formálható, az adott agyterület működése visszaállítható vagy a fejlesztés révén a környező területek át tudják venni a szerepét. ” (www.kismamablog.hu)
A gyermekek agya 5 hónapos korig rendelkezik egy ún. „tartalékállománnyal”, ami azt jelenti, hogy „képes lehet az esetlegesen sérült részek munkáját is átvenni, ezáltal az esetek 80%-ban teljes gyógyulás érhető el”. (www.deveny.hu)

Előfordulhat, hogy a baba a mozgásfejlődés során eljut egy bizonyos szintig (pl. forgás), utána azonban megtorpan a fejlődés. Amennyiben a baba hosszabb időn belül nem mutat új mozgásfomát, érdemes gyanakodnunk, ugyanis LUSTA BABA NEM LÉTEZIK! Olyan sincs, hogy egy baba azért nem mozogna megfelelően, mert mondjuk kövér babának titulálják!

Léteznek olyan hypoton babák, akik ugyan a mozgásfejlődés mérföldköveit a tágan előírt időszakon belül hozzák, de később kisebb beszédfejlődési, egyensúlyi problémával stb. szembesülhetnek. Itt megjegyeznénk, hogy nemcsak az számít, hogy egy adott mozgásformát adott időhatárig elsajátítson a baba, hanem ugyanolyan fontos a mozgásfejlődés minősége is!

A hypotonia jelentése

• laza izomzat, petyhüdt izomtónus
• különböző testrészeket is érinthet (pl. arc), de a teljes testre is kiterjedhet.
• három fokozata van: enyhe, közepesen súlyos, súlyos (fokozata és kiterjedtsége a fejlődést nagyban befolyásolja!)

Okai:

• születéskori vagy méhen belüli oxigénhiány (ez utóbbi sokszor felderítetlen marad és ilyenkor sajnos hiába születik a baba jó APGAR-értékkel)
• esetlegesen szülést követő oxigénhiány
• anyagcserezavar
• esetlegesen szindróma tünete lehet pl. Prader-Willy, továbbá genetikai módosulások is állhatnak a háttérben

 

Jellemzői:

• amikor fekvő helyzetből felhúzzuk a babát a karjánál fogva, a fejét nem tudja megtartani, az hátrafelé lóg (3 hónaposan már meg kell tudnia tartani a fejét)
• „rongybaba” tartás, nem tart ellen
• ha kézben van, kezei teste mellett lógnak
• kifli alak (normál mozgásfejlődésű baba törzse fekvő helyzetben egyenes)
• szinte kicsúszik a kezünkből, hónalja alatt fogva felcsúszik a karja
• terpesze korlátlan (normál mozgásfejlődésű baba esetében csak 90 fokos a terpesz!)
• általában vékony alkat
• recsegő-ropogó ízületek
• megkésett mozgásfejlődés, (vagy előfordulhat, hogy a baba a mozgásfejlődés során eljut egy bizonyos szintig, például forgásig, utána azonban megtorpan a fejlődés)
• rágási problémák, félrenyelés (pl. a hozzátáplálás során a darabos ételeknél)
• aluszékonyság, fáradékonyság
• szoptatási nehézségek
• állandóan felhúzott vállak
• egy nagyobb betegség visszavetheti a fejlődésben, elhúzódó megfázás és felső légúti betegségek

A hypotonia korai tünetei és intő jelei, amelyek már arra utalhatnak, hogy később fog beindulni a mozgásfejlődés

• nem szeret hason lenni
• kézben tartva hátrafeszít
• háton napóra formában mozog
• elaludta a fejét a pocakban, egyik oldalra tartja a fejét, fejdeformitás
• hason fekve karjait támaszkodás helyett oldalra tartja, „repülőzik”
  
  

Amennyiben a hypotonia a baba arcát is érinti:

• nagyfokú tokásodás
• nyaka eltűnik, baba arca lóg
• nyelve kilóg a szájából, túlzott és korai nyálzás (3 hónapos kor előtt a nyálzás még indokolatlan)
• szoptatási nehézségek
  (Az ilyen babákat a speciális Dancer-kéztartással, illetve fekve célszerű szoptatni!) Miután az artikuláció nehezített, ez később befolyásolhatja a hangképzést, beszédfejlődést. A hypoton babák hajlamosabbak a cumizavarra, viszont a cumizás elősegíti az arcizmok javulását. (kisgyermekkorban szívószál lehet hatékony, később gyakorolhatunk a gyertya lángjának elfújásával, illetve folyadék bugyborékoltatásával)

 

A csecsemőkori reflexek, valamint a fent felsorolt helytelen mozgásformák sokszor megtéveszthetik a szülőket, azt a látszatot keltve, mintha a baba mozgásfejlődése rendben lenne.

Nagyobb gyerekeknél problémára utalhat: sokszor elesik, bizonytalan az egyensúlya, túl szorosan fogja a ceruzát, nehezen birkózik meg a gombokkal, zipzárral, ügyetlennek tűnik, nehézségek váltott lábas lépcsőzésnél, „kétkezes”, színezésnél/vágásnál kezet vált (4-5 éves korára sem alakul ki egyik kéz dominanciája)

KEZELÉSEK, TERÁPIÁK

(Nem teljeskörű felsorolás, ezek azok a módszerek, amelyeket kipróbáltunk és gyógyulást, javulást hoztak gyermekeink számára.)

Fontos megjegyeznünk, hogy amennyiben egy bizonyos kezelésfajta során huzamosabb időn belül nem tapasztalunk javulást, érdemes a kezelések számát megnövelni, esetleg kipróbálnunk mellette másfajta terápiát is, vagy másik terápiára áttérnünk.

A mozgásterápiák menüpont alatt részletesebben írunk a terápiákról.

1. Dévény-manuálterápia: speciális eljárás az izmok és inak direkt stimulálására, abszolút előnye, hogy szájkezelést is tartalmaz! Mindig a Dévény Anna Alapítvány Központjában érdeklődjünk a közelünkben elérhető gyógytornász iránt: www.deveny.hu

2. TSMT-torna: szenzomotoros tréning, kötött menetű gyakorlatsort tartalmaz, mind a nagymozgásokat, mind a finommozgásokat fejleszti, valamint beszédfejlesztésnek és izomerősítésnek is kiváló; akár csecsemőkortól otthon végezhető, melyet később csoportos foglalkozás követ www.bhrg.hu

3. HRG-tréning: magyar rehabilitációs eljárás, a mozgásfeladatokat a gyermekek a vízben végzik www.bhrg.hu

4. Pető-módszer: konduktív nevelés, komplex pedagógiai program a mozgásfejlődés, beszédfejődés segítésére www.peto.hu

5. Katona-féle módszer: a szülő által, otthon végezhető torna, napi többszöri ismétlésszámmal, mely során az idegrendszer indirekt ingerlést kap

6. Pfaffenrot manuálterápia: szinergetikus reflexterápia, különböző fogások és nyomáspontok együttes hatásán alapul pfaffenrot.hu

7. Ayres-terápia: szenzomotoros integrációs terápia

8. Alapozó torna: a beszéd és mozgásproblémás gyerekeken, valamint az olvasásproblémásokon és az írás alaki részével küszködőkön segít elsősorban, 5-16 éves korig. www.alapozoterapiak.com

9. Kiropraktőr által alkalmazott speciális manuálterápia: amennyiben a szülés túl gyorsan zajlott, vagy kifejezetten elhúzódott, esetleg a baba farfekvéses volt, valamint ferde fejtartást, a fej deformációját, vagy asszimetrikus mozgásformát tapasztalunk (1 éves kor alatt nem alakulhat ki még a babánál, hogy jobb vagy balkezét használja rendszeresebben!) érdemes az adott terápia mellett kiegészítő kezelésként kifejezetten csecsemőkkel foglalkozó kiropraktőrt/csontkovácsot is felkeresni az esetleges nyaki csigolyablokkok kezelése végett.

 

Adri